Medior UX designerünk, Kiss Katalin ellátogatott az egyik legrangosabb nemzetközi UX konferenciára, a UXCon Vienna 2023-ra, ahol 550 szakmabeli gyűlt össze 20 különböző országból, hogy 2 napon keresztül szakmázzon, előadásokat hallgasson és kapcsolatokat építsen.
A szerdai napot Debbie Levitt indította – akit a szakmában csak Mary Poppinsnak becéznek – azzal, hogy a cégeknek miként kellene dönteniük a UX folyamatok során, és hogy a designereket melyik fázisokba szükséges bevonni. Kiderült, hogy a könyvekben megírt design sprintek nem mindig működnek a valóságban, helyette a probléma megértésére, a vázlatolásra és a döntéshozatalra fektessük inkább a hangsúlyt. A hibákból és a bukásokból pedig tanulni kell.
A következő előadó Will Miner volt a Slacktől, aki arról beszélt, hogy a business modellbe miként illeszthető a UX. Az üzlet határozza meg az általunk végzett UX-munka típusát és minőségét.
Egy rövid szünetet követően Raz Schwartz, a Spotify és a Meta korábbi designere mesélt a jövő kutatásának és az innovációnak a kapcsolatáról. Szerinte a felhasználókat és az üzleti igényeket kell követni, és nem a technológiát. Erre a Spotify karaoke-funkcióját hozta példaként, ami kísérletnek indult, a média felkapta, és kiderült, hogy hiába találták meg, hogy mi kell az embereknek, gazdaságilag nem volt jövedelmező, mert a jogdíjak meghaladták a bevételek 90%-át. Kiderült, hogy a termék sikeressége nem csak azon múlik, hogy a legjobb-e, hanem azon is, hogy mikor kerül a piacra. Ilyen a QR-kód, ami habár a 90-es évek óta létezik, de a COVID-időszak alatt terjedt el érintésmentességének köszönhetően.
A színpadon Xhensila Reci, a LEGO vezető UX designere követte őt, aki a purpose-led designról mesélt. 10 emberből 8 olyan üzletből vásárol, ami tükrözi az értékeiket. Ezek a cégek háromszor olyan gyorsan nőnek, miközben megtartják a márkahű vevőiket. Az X-generáció 70%-a pedig olyan helyen szeret dolgozni, ami társadalomvezérelt. Ebből kifolyólag egy design akár élethosszig tarthat, ha sikerül követni a felhasználó célját.
A főszínpadon kívül egy másik helyszínen, a das loton is folytak előadások. Itt a Revolutos Noelle Ghanem előadásán vettem részt, aki jó és rossz design példákat és az azokhoz kapcsolódó kampányokat vette górcső alá. Szó volt a Google+ bukásáról, illetve a Barbie-film marketingjéről is.
Ebéd után Setor Zilevut hallgattam a Metától, aki elmondta, hogy a UX és az AI találkozása nem jelenti azt, hogy a gépek átvennék az emberek munkáját, Moravec paradoxonját idézve:
“A dolgok, amik egyszerűek az embereknek, azok nehezek a mesterséges intelligenciának, és fordítva.”
Először meg kell értenünk, hogy az emberi intelligenciának mik a határai, és azokat kiterjeszteni, a kiterjesztett tudást pedig programozhatóvá kell tenni, és ennek a kettőnek a kombinációjával olyan innovatív modelleket létrehozni, amiket az emberi szándék vezérel.
A Fonda senior UX designere, Jason Lievesley az egyedi designokról mesélve arra biztatott minket, hogy merjük szabadjára engedni a kreativitásunkat, és adjunk különleges élményeket a felhasználóknak, mert ez fog minket kiemelni a tömegből, ami egyrészt vonzóvá tesz, másrészt pedig fokozza a márka ismertségét. Egy felmérés szerint az emberek 38%-a hamar elhagyja a kevésbé mutatós weboldalakat, viszont a következetes UX design javítja a navigációt. Az egyszerűség a kulcs, ami csökkenti a vizuális zajt, és csak a funkciókra összpontosít.
A nap lezárásaként a UX Book Club aktuális eseményén vettem részt, ahol Debbie Levitt Your Customers Know You Suck című könyvét elemeztük és négy fős csapatokban UX kutatással kapcsolatos kérdéseket vitattunk meg egymás között.
A második, csütörtöki napot Birgit Geiberger nyitotta az IKEA-tól, aki az emberközpontú vezetésről tartott előadást. A felmérések szerint évente 1 milliárd dollárba kerül a depresszió és a szorongás okozta produktivitás hiánya, és hogy a vezetőknek 69%-ban van hatása a dolgozók mentális egészségére. Az empátia innovációt, jólétet és a dolgozók megtartását eredményezheti.
A Google-től érkezett Javier Bargas, aki a Google Play UX kutatását vezette. Ő a felhasználói élmény méréséről beszélt: hogyan szeretnénk, hogy a felhasználók kapcsolatba lépjenek a digitális termékünkkel és hogy mik azok a változások a felhasználói viselkedésben, ami a cél elérését jelzi.
Egy hosszabb ebédszünet után a design és a fejlesztés közötti távolság csökkentéséről tett javaslatokat Johannes Lehner. Azt tanácsolta a senior designereknek, hogy tanuljanak bele egy kicsit a kódolásba, mert ezáltal jobban megérthetik, hogy a fejlesztők hogyan dolgoznak, plusz a tervezés során olyan elemeket tudnak létrehozni, amikről tudják, hogyan implementálhatók.
Vivek Arun, az Adidas Runtastic senior product designere bemutatta, hogy az adiClubbal hogyan motiválják a felhasználókat a sportolásra. Az, hogy pontokat adunk, jelvényeket osztogatunk, és ranglistát állítunk fel, még önmagában nem fogja izgalmassá tenni a digitális terméket. Magát az élményt kell belsőségessé tenni azáltal, hogy választásokat, személyes kihívásokat adunk a felhasználóknak funkciók formájában, például megválaszthatják, hogy melyik útvonalon szeretnének futni, és ezeket az útvonalakat változtathatják is, miközben ugyanazt a célt érik el. A felhasználók szeretik a meglepetéseket: digitális húsvéti tojások formájában ajándékokat adhatunk nekik, amik csak akkor válnak elérhetővé, ha az applikáció egy-egy rejtett funkcióját felfedezik.
A konferencia utolsó előadója a bécsi operaház igazgatója, Christopher Widauer volt, akinek korábban egyáltalán nem volt tapasztala a UX-ben, viszont szerette volna innoválni az operát, és az otthonokba is elvinni, így streaming platformot alkotott, amin keresztül élő adásokat közvetítenek. “A világ saját magát tökéletesíti? Nem, cselekednünk kell, ahogyan a felmenőink is tették” – zárta a mondandóját.
A UXCon nem véletlenül a régió legrangosabb szakmai eseménye: az előadók, a szakmai programok és a szervezés is világszínvonalú volt, a konferenciáról két utazóbőröndnyi hasznos tanáccsal, inspirációval és tanulsággal tértem haza. Biztos vagyok benne, hogy elhangzottakat a munkám során is alkalmazni tudom majd.
További blogbejegyzések
UX 101 – Platformok
Digitális felületek tervezése minden esetben egy rendkívül fontos lépéssel kezdődik: a célközönség igényeinek felmérésével. Erre azért is van szükség, mert más-más csoportok különböző eszközöket részesítenek előnyben: ez pedig a felhasználói[...]